Audiatur et altera pars! Tisztesség ne essék szólván,
ezért, íme, meghallgattatik a másik fél is.

Part 1.

Íme az interjú Joe Szentpéteri Petersburger Józseffel, amelyben válaszol az őt ért támadásokra a Magyar Sajtófotó pályázat kapcsán:

http://www.sajto-foto.hu/2009/hir/lencsevegen-szentpeteri-l-jozsef-a-manipulacio-vadjarol

Part 2.

Hanem, ha már a tisztességről és a másik fél meghallgattatásáról esik itten szó, akkor hadd tegyek fel néhány kínzó kérdést, amelyek a fönnebbi linken olvasható interjú nyomán bennem szakadtak.

a.) Vajh' miért nem tette fel tanult kollégám azokat a kérdéseket, amelyekre válaszolva. Sz. J. valóban megvédhette volna magát? És a másik oldalról: Miért nem a vádakra válaszolt Sz. J.? Bár ez nem meglepő, a "vádakra" eddig sem válaszolt soha...

b.) Amikor 2005 óta töretlen National Geographic-os pályafutásáról beszélt, miért nem említette meg az interjúalany - s ennek hiányában az újságíró miért nem kérdezett rá -, hogy ez a karrier nemzetközi botrányt eredményező csalással kezdődött? Igen, arról az anyagról van szó, amire oly büszkén hivatkozik Sz. J., és amelyről időközben egyértelműen bebizonyosodott, hogy döglött, preparált, szuigorúan védett állatok felhasználásával, műteremben készült: a tiszavirágos címlapképről.

c.) Amikor a naturArt-ról és a magyar természetfotós pályázatról tétetik említés, miért nem emlékszik Sz. J. arra, hogy élete első Az Év Természetfotósa pályázatról, zsenge 17 éves korában azért zárta ki a zsűri, mert kitömött madarakat ábrázoló fényképekkel nevezett a vetélkedésre?

Ennyi kérdés talán elég is. Pláne annak tudatában, hogy a megszólított eleddig egyetlen kérdésre sem válaszolt.

És még valami. Sz. J. nehezményezi, hogy "névtelenségbe burkolózó" bloggerek támadják. Nos, egyrészt, úgy látszik, ma Magyarországon ő az egyetlen, aki nem tudja, hogy kit takar a PubiX nicknév. Amikor a blog első bejegyzését megírtam, nagyjából harmincan telefonáltak - ők pontosan tudták, ki vagyok, habár szerintem ez a szövegből is kiderül... Másfelől, az öt évvel ezelőtti NG-s botrány idején névvel-címmel-telefonnal vállalták az arcukat azok, akik bebizonyították a tiszavirágos fotó fake-voltát. Ők nem "rejtőztek" nicknév mögé...

Az ő kérdéseikre miért nem válaszolt?

Tegnap látott napvilágot a naturArt - Magyar Természetfotósok Szövetsége sajtóközleménye, amelyben elhatárolják magukat Szentpéteri L. József, alias Joe Petersburger ténykedésétől.

http://www.naturart.hu/naturart-–-magyar-termeszetfotosok-szovetsege-kozhasznu-egyesulet-allasfoglalasa

A magyar természetfotós - aki nem tagja a naturArt-nak, komoly nemzetközi karriert futott be. A Magyar Sajtófotó pályázaton harmadik díjat nyert, a World Press Photo döntő fordulójában pedig megnyerte a Természet és tudomány egyedi kép kategóriát. Jelenleg a National Geographic Society (Washington DC) saját fotóbörzéje árulja a képeit - Joe Petersburger néven.

Mi is végeztünk egy kis nyomozómunkát, ami néhány kínzó kérdést vetett fel...

VISELKEDÉS - BEHAVIOR 

A jégmadár nem hülye. Vadászatkor igyekszik olyan pozitúrában vízbe hatolni, hogy a lövedékszerű teste minél kisebb ellenállást idézzen elő. Ez egyrészt azért fontos, mert így a lökéshulláma kevésbé riasztja el a halakat, másrészt súlyos sérülésektől is megóvja magát.

Vajon miként lehetséges, hogy Petersburger/Szentpéteri jégmadara nyitott szárnnyal, hatalmas verdesés közepette robban a vízbe?

Hidrodinamika - Hydrodynamics

A jégmadár a vízbe csapódáskor igyekszik minél kisebb csobbanást kelteni. Először a csőre és a feje merül a víz alá, és ez még alig kelt hullámot a vízben, illetve a víz felszínén.

Petersburger/Szentpéteri jégmadarának még csak a feje van a vízben, mégis óriási loccsanás látható körülötte. Vajon mi keltette ezeket a hullámokat?

Környezet - Environment

A képek Exif-fájljainak tanúsága szerint a két felvétel elkészítése között alig két és fél óra telt el. Ennek ellenére az első kép háttere természetes környezetet mutat, a második már-már műtermi sterilitást.

Vajon mi történhetett az alatt a két és fél óra alatt, ami a két kép elkészítése között eltelt, és így megváltoztatta a környezetet?

Csobbanás - Splash 

A képeken látható csobbanási minta két kérdést is felvet. 

1. Vajon mi kelthette azt az oszlopszerű vízkitörést, ami a jégmadár szárnya mögött(!) jó öt centiméterrel keletkezett?

2. Vajon miért olyan feltűnően hasonló a két kép csobbanási mintája?

Tiszavirág és jégmadár - Mayfly and Kingfisher

Jókora nemzetközi botrányt kavart a természetfotósok világában, amikor 2003-ban Szentpéteri a National Geographic címlapjára készített fotót egy tiszavirágra vadászó jégmadárról. Hasonló kép látható A Tisza virágai című fotóalbum címlapján is. Figyelmesen megvizsgálva a két fotót, feltűnik, hogy azok ugyan hasonlók, de nem azonosak: a tiszavirágra rácsapó jégmadár tökéletesen mozdulatlan, ám a víz felszíne megváltozott. Sok szakértő ezt a képpárt tartja a manipulált ál-természetfotók mintapéldájának, amely felveti annak lehetőségét, hogy a fotó készítője berendezett környezetben, műteremben, állatpreparátumokkal dolgozott.

Utolsó kérdésünkre az elmúlt hét év alatt soha nem jött válasz, de azért kitartóan újra feltesszük:

Hogyan lehetséges, hogy a 35-37 km/h sebességgel repülő jégmadár a két képen azonos, miközben a környezete változik?

(További részletekért látogasson el a www.naturephoto.hu weboldalra.)

Aki esetleg a saját szemével is szeretné látni a jégmadarat vadászat közben, annak figyelmébe ajánljuk a BBC kisfilmjét:

https://www.youtube.com/watch?v=6YRM0sy3xIY&

Várjuk Petersburger/Szentpéteri válaszait. Ha megkapjuk, akkor megígérjük, hogy ezentúl csak az eredeti nevén fogjuk nevezni. Ha nem, akkor viszont szívesen segítünk neki néhány évenként újabb és újabb neveket találni.